A kézírás ereje

Mind többet és többet hallani arról, hogy a kézírás kiveszőben van. Mióta csak a technológia elindult hódító útjára, kezdve az írógéppel és betetőzve az újabb és újabb okostelefonokkal, nem nehéz észrevenni, hogy valóban mind kevesebbet és kevesebbet írunk. Az pedig valóban igaz, hogy a kézzel írott levelek, üzenetek művészete mindinkább a múltba tűnik, különösképp az állandóan változásban lévő üzleti világ vagy a nagy távolságokra történő kommunikáció esetében.

Ugyanakkor van egy terület, ahol a kézírás legyűrhetetlen és ez pedig nem más, mint azoknak a kis üzeneteknek a világa, melyeket azoknak firkantunk gyorsan papírra, akik a legközelebb állnak hozzánk. Nehéz lenne elképzelni egy világot olyan kis papírfecnik nélkül, amelyeket emlékeztetőül írunk, hogy tudassuk, későn érünk haza, figyelmeztessünk, hogy valaki vigye el a kutyát sétálni vagy éppen csak tudassuk valakivel, hogy szeretjük. És hogyan is tudhatnánk a kézírás egyedi és tökéletlen szépsége nélkül, hogy kitől is származik az a kis üzenet? Hogy is érezhetnénk azt a köteléket, amely a kis papír írójához fűz minket? És hogyan is fejezhetnénk ki, hogy amit tudatni akarunk örömteli, sürgős vagy éppen hálás?

Kézírás nélkül, hogy küldenének az anyák jókívánságokat egy matekdolgozat előtt a tízóraival? Hogy csúsztatnának oda egy kis bíztatást a tanárok egy diáknak, akinek rossz napja van? Hogy tudnánk egy kis jókedvet és motivációt gyűjteni a tükörbe nézve reggelenként?

A kézírás egy olyan erő, amely egymáshoz kapcsol minket. Legyen szó akár szeretteinkről, ismerőseinkről, kollégáinkról vagy magunkról, a kézírás mindig velünk van.

A Post-itnél, mi büszkék vagyunk, hogy segítünk életben tartani ezeket a kapcsolatokat - és hallani akarjuk a ti történeteiteket ezekről az apró, mindennapi csodákról.