Kompromisszumokat kell kötni a ragasztási kötés szerkezetének optimalizálásával kapcsolatban ragasztóanyag és ragasztószalag használata esetén. A felhasznált anyag mennyisége, a megmunkálás költsége vagy az alkalmazás egyszerűsége fontos szerepet játszik az „optimalizálásban”. Az alábbi két példa azt mutatja be, hogy a teherbírást mennyire kell mérlegelni a kényelemmel és költségekkel szemben, amikor az illesztéseket a ragasztás szempontjából javítják.
Ez az alapvető kialakítás derékszögű homlokkötéssel nem ideális ragasztáshoz. A fő erőhatás a csavarás, amely rendkívül kedvezőtlen ragasztás esetén. Az eredeti kialakítás módosítása erősíti az alkatrészek ragasztását. Emiatt a csavarás nyírássá alakul át, és megerősíti a kötést. A mechanikai külső megerősítés szintén megakadályozhatja az erőhatásokat. Ehhez a kötéshez azonban egy másik anyag is szükséges, és valószínűleg kétlépéses eljárásra lenne szükség.
A módosított szerkezet jobb teljesítmény és termelékenység szempontjából. Jobb, mint a második szerkezet, mert most a kötéshez nincs szükség további alkatrészekre és munkára. Ehhez az illesztéshez két anyagra van szükség minimális megmunkálás mellett, és egy lépésben szerelhető össze. Erősebb is, mint a többi kialakítás, mert a csavarást kompressziós erő váltja fel, ami a legkedvezőbb erőhatás ragasztás esetén.
Ez az egyszerű kialakítás derékszögű homlokkötéssel a legkevésbé kedvező ragasztás esetén. A fő erőhatás a csavarás, amely rendkívül kedvezőtlen ragasztás esetén.
Az eredeti kialakítás módosítása erősíti az alkatrészek ragasztását. Emiatt a csavarás nyírássá alakul át, és megerősíti a kötést. A mechanikai külső megerősítés szintén megakadályozhatja az erőhatásokat. Ehhez a kötéshez azonban egy másik anyag is szükséges, és valószínűleg kétlépéses eljárásra lenne szükség.
A módosított szerkezet jobb teljesítmény és termelékenység szempontjából. Jobb, mint a második szerkezet, mert most a kötéshez nincs szükség további alkatrészekre és munkára. Ehhez az illesztéshez két anyagra van szükség minimális megmunkálás mellett, és egy lépésben szerelhető össze. Erősebb is, mint a többi kialakítás, mert a csavarást kompressziós erő váltja fel, ami a legkedvezőbb erőhatás ragasztás esetén.
Az átlapolás általában a ragasztóanyagra helyezi a nyírást, ami megerősíti a ragasztást. Egy tökéletes helyzetben a ragasztóanyagra mindig nyírófeszültség hat, de mi történik akkor, ha az átlapoló illesztésre csavarás hat, vagy a nyírófeszültség nincs tökéletesen egy síkban a ragasztási vonallal?
Az egyszerű átlapolásos illesztés, amely nagyon gyakori ragasztás esetén, nem mindig biztosítja a szükséges teherbírást. Az egyszerű átlapolásos illesztésre gyakran nyírófeszültség hat. A nyírás azonban kis mértékben a ragasztási vonal síkján kívül esik, és a kötés nyúlásakor csavarássá kezd alakulni. Ez némi terhelést jelent az átlapoló illesztés éleire.
A kötés javítása érdekében egy illesztőcsapot lehet tenni az egyik anyagba, amely a terhelést a ragasztási vonallal egy síkba helyezi, és segít a nyírást a ragasztóanyagban tartani. A ragasztás kis mértékben a terhelés síkján kívül esik, és emiatt a kötés nyúlásakor csavarás keletkezhet.
A tartósság miatt „dupla átlapolásos” kötés szükséges. Ekkor mindkét anyagot úgy munkálják meg vagy úgy öntik ki, hogy mindkét anyag átlapolja a másikat. Emiatt a terhelés és a ragasztóanyag egy síkban marad a kötés nyírása közben. Ha csavarás lép fel az illesztés erőkarja mentén, előfordulhat némi feszültségkoncentráció.
Az egyszerű átlapolásos illesztés, amely nagyon gyakori ragasztás esetén, nem mindig biztosítja a szükséges teherbírást. Az egyszerű átlapolásos illesztésre gyakran nyírófeszültség hat. A nyírás azonban kis mértékben a ragasztási vonal síkján kívül esik, és a kötés nyúlásakor csavarássá kezd alakulni. Ez némi terhelést jelent az átlapoló illesztés éleire.
A kötés javítása érdekében egy illesztőcsapot lehet tenni az egyik anyagba, amely a terhelést a ragasztási vonallal egy síkba helyezi, és segít a nyírást a ragasztóanyagban tartani. A ragasztás kis mértékben a terhelés síkján kívül esik, és emiatt a kötés nyúlásakor csavarás keletkezhet.
A legjobb rálapolásos kötés egy „bevágást” ad a dupla rálapoláshoz. Ez ugyanolyan, az egysíkúsággal összefüggő előnyöket biztosít, mint a dupla rálapolásos kötés, de a „bevágás” most további teherbírást biztosít, amikor hasítóerők vannak jelen.
Ezen továbbfejlesztések mindegyike további teherbírást és az erőhatások kiegyenlítését jelenti a rálapolásos kötésekben. Azonban minden továbbfejlesztés növeli a komplexitást, a költséget és az időt. Egy további megfontolás a ragasztóanyag formátuma a geometriához képest. Ha az illesztést 3 dimenziós ragasztással tervezték, mint a csapolás és dupla lapolás esetében, az alkalmazást gyakran folyékony ragasztóanyag használatára korlátozzák. Mivel a ragasztószalagok előnyöket biztosíthatnak a termelékenység és teljesítmény terén, fontos, hogy figyelembe vegyük az összes szempontot, amikor a ragasztási illesztéseket konkrét alkalmazáshoz optimalizálva tervezzük.
Segítségre van szüksége a projekthez megfelelő termék kiválasztásához? Lépjen kapcsolatba velünk, vagy hívja a +36 1 270 7777 telefonszámot, ha termékkel vagy alkalmazással kapcsolatos, illetve műszaki tanácsra van szüksége, vagy együtt kíván működni egy 3M műszaki szakemberrel.
Segítségre van szüksége a projekthez megfelelő termék kiválasztásához? Lépjen kapcsolatba velünk, vagy hívja a +36 1 270 7777 telefonszámot, ha termékkel vagy alkalmazással kapcsolatos, illetve műszaki tanácsra van szüksége, vagy együtt kíván működni egy 3M műszaki szakemberrel.