Ragasztási kötések tervezése a kisebb terhelésért

Ez az alapvető kialakítás derékszögű homlokkötéssel nem ideális ragasztáshoz. A fő erőhatás a csavarás, amely rendkívül kedvezőtlen ragasztás esetén. Az eredeti kialakítás módosítása erősíti az alkatrészek ragasztását. Emiatt a csavarás nyírássá alakul át, és megerősíti a kötést. A mechanikai külső megerősítés szintén megakadályozhatja az erőhatásokat. Ehhez a kötéshez azonban egy másik anyag is szükséges, és valószínűleg kétlépéses eljárásra lenne szükség.

A módosított szerkezet jobb teljesítmény és termelékenység szempontjából. Jobb, mint a második szerkezet, mert most a kötéshez nincs szükség további alkatrészekre és munkára. Ehhez az illesztéshez két anyagra van szükség minimális megmunkálás mellett, és egy lépésben szerelhető össze. Erősebb is, mint a többi kialakítás, mert a csavarást kompressziós erő váltja fel, ami a legkedvezőbb erőhatás ragasztás esetén.

Az átlapolás általában a ragasztóanyagra helyezi a nyírást, ami megerősíti a ragasztást. Egy tökéletes helyzetben a ragasztóanyagra mindig nyírófeszültség hat, de mi történik akkor, ha az átlapoló illesztésre csavarás hat, vagy a nyírófeszültség nincs tökéletesen egy síkban a ragasztási vonallal?

Az egyszerű átlapolásos illesztés, amely nagyon gyakori ragasztás esetén, nem mindig biztosítja a szükséges teherbírást. Az egyszerű átlapolásos illesztésre gyakran nyírófeszültség hat. A nyírás azonban kis mértékben a ragasztási vonal síkján kívül esik, és a kötés nyúlásakor csavarássá kezd alakulni. Ez némi terhelést jelent az átlapoló illesztés éleire.

A kötés javítása érdekében egy illesztőcsapot lehet tenni az egyik anyagba, amely a terhelést a ragasztási vonallal egy síkba helyezi, és segít a nyírást a ragasztóanyagban tartani. A ragasztás kis mértékben a terhelés síkján kívül esik, és emiatt a kötés nyúlásakor csavarás keletkezhet.
A tartósság miatt „dupla átlapolásos” kötés szükséges. Ekkor mindkét anyagot úgy munkálják meg vagy úgy öntik ki, hogy mindkét anyag átlapolja a másikat. Emiatt a terhelés és a ragasztóanyag egy síkban marad a kötés nyírása közben. Ha csavarás lép fel az illesztés erőkarja mentén, előfordulhat némi feszültségkoncentráció.