webLoaded = "false"

Szerkezeti ragasztók GYIK

  • Minden szituáció egyedi, de szakértő mérnökeink idővel mégis kapnak hasonló kérdéseket. Íme néhány a leggyakoribb kérdések közül, amelyeket az ügyfeleinktől kaptunk. A válaszok célja nem az, hogy pontos megoldást nyújtsanak az Ön alkalmazási területére. Ugyanakkor adnak egy képet arról, hogy milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a tervezés, a folyamat és a ragasztási lehetőségek áttekintésekor, hogy megtudja, hogyan segíthetnek a 3M szerkezeti ragasztói a dolgok jobbá tételében.

webLoaded = "false"

  • GYIK 1: Hogyan hat a hőmérséklet a ragasztó kötési profiljára?

    Ez gyakori kérdés, ráadásul nagyon fontos is – egy szabadtéri üzem hőmérséklete Grúziában például évszaktól függően –15 és 40 °C is lehet. A szerkezeti ragasztók kémiai reakciókra támaszkodnak, és ezek a reakciók jellemzően hőmérsékletfüggőek; az első dolog, amit így tudatosítanunk kell, az az, hogy a hidegebb hőmérséklet lassítja a reakciót, a melegebb hőmérséklet pedig felgyorsítja.

    Az Arrhenius-egyenlet egy képlet…

  • Videó egy alkalmazásmérnökkel, aki elmagyarázza, hogyan hat a hőmérséklet a ragasztók kötési profiljára
webLoaded = "false"

Az Arrhenius-egyenlet egy képlet arról, hogy a reakció hogyan függ a hőmérséklettől. Általános iránymutatásként minden 10 °C eltérés esetén a reakciósebesség kétszeres vagy feleakkora lesz. Vegyünk példaként egy ragasztót, amelynek hatóideje 20 perc 25 °C-on, vagyis szobahőmérsékleten. Ha a hőmérséklet 35 °C-ra változik, akkor a nyitott idő kb. 10 percre feleződik. Másfelől ha a hőmérséklet 15 °C-ra csökken, akkor a teljes nyitott idő közel 40 perc lesz.

Ez nem csak a nyitott időre vonatkozik – a teljes reakció folyamata is ennek megfelelően alakul. Ha szobahőmérsékleten két órát vett igénybe a kezelési szilárdság elérése, 10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten ez négy óra lesz. Ez nem csak a szabadtéri műveletek és a szezonális eltérések szempontjából fontos: a termelés befolyásolására is használható. Ha anélkül akarjuk növelni a feldolgozást, hogy csökkentenénk a nyitott időt, akkor célszerű szobahőmérsékleten összeszerelni az alkatrészeket, majd elvinni őket egy 10 vagy 20 fokkal melegebb helyre, hogy növeljük a száradási sebességet. Valójában körülbelül 50 °C felett a reakciók még gyorsabban mennek végbe, így ha megnézzük egy hőre kötő ragasztó reakciósebességének gyorsításáról szóló műszaki tájékoztatót, azt láthatjuk, hogy nagyjából 50 °C felett ezek a ragasztók órák alatt megkötnek, holott erre szobahőmérsékleten napok kellettek volna.

webLoaded = "false"
  • Videó egy alkalmazásmérnökkel, aki elmagyarázza, milyen egy összeragasztott szerelvény ragasztójának hőmérséklet-ellenállása
  • GYIK 2: Mire figyeljek egy összeragasztott szerelvény ragasztójának hőmérséklet-ellenállása kapcsán?

    Ez egy olyan kérdés, amelyet gyakran kapunk meg ügyfeleinktől, és nem is tudunk egyértelmű választ adni, mert attól függ. Nincs egyértelmű számadat, amire hivatkozhatnánk, de van néhány dolog, amit érdemes megfontolni, amikor a hőmérsékletnek való kitettségre kerül szóba.

    Ha a ragasztó…

webLoaded = "false"

Hogyan köt/szárad a ragasztó?
Ha a ragasztó csak nemrég érte el a kezelési szilárdságot, vagy még valamennyire folyékony, a hőmérsékletnek való kitettségre máshogy reagál majd, mintha már három hét vagy hat hónappal az összeszerelés és a kötés után lenne.

Mekkora az az abszolút hőmérsékleti kategória, amellyel felvitelkor számolhatunk?
Milyen magas a magas és milyen alacsony az alacsony? Ez segít megérteni, hogy számítanunk kell-e termikus bomlásra amiatt, hogy a ragasztó szembesül ezekkel az extrém hőmérsékletekkel.

Mennyi ideig zajlik az összeszerelés a szélsőséges hőmérséklet közepette, és mi zajlik közben?
Ha egy alkatrész legfeljebb 150 °C-nak van kitéve, akkor is számít, hogy ez öt percig vagy öt hétig történik-e, ezért gondolni kell a teljes hőmérsékletnek való kitettségre és az abból adódó degradációs hatásokra. A gyakoriság is releváns: milyen gyakran van a rész kitéve szélsőséges hőmérsékletnek? Egy szabadtéri alkalmazás a sivatagban, ahol a hőmérséklet egy napon belül ciklikusan váltakozik az éjjeli –15 °C és a napközbeni 46 °C között, nagyon különbözik attól, ha egy másik alkalmazás ugyanezeket a szélsőségeket éli meg, de mondjuk hónapokig vagy egy évig tartó ciklus során.

Mekkora a terhelés a ragasztón, miközben ki van téve az adott a hőmérsékletnek?
Ez az utolsó kérdés lehet talán a legfontosabb. Még akkor is, ha a ragasztó nem szenved a termikus bomlástól, attól még polimer, és fizikai változásokon megy keresztül. Konkrétan, ahogy a hőmérséklet egy bizonyos pontot meghalad (üvegesedési átmeneti hőmérséklet), merev, üveges állapotból átalakul egy lágyabb, gumiszerű állapotba. A ragasztó fizikai tulajdonságai megváltoznak, ahogy az átmeneti szakasz során felmelegszik és lehűl; ez többek között érinti a merevségét, a hőtágulási együtthatót és a hőteljesítményt, így mindez befolyásolhatja a ragasztó teherbíró képességét.

webLoaded = "false"
  • GYIK 3: Hogyan készítsem elő az X munkadarabot?

    Nincs egyszerű válasz bármilyen további információ ismerete nélkül arra, hogyan készítsünk elő egy munkadarabot a ragasztáshoz. A munkadarabok és a ragasztók kérdése valószínűleg a legbonyolultabb, mivel drámai mértékben függ minden más szükséges adattól: a ragasztó általános teljesítménykövetelményeit a hőmérséklet, a környezeti feltételek, a szükséges szilárdság és a folyamatfeltételek, mint például a szükséges kötési gyorsaság határozza meg. Függetlenül attól, hogy a munkadarab előkészítése mennyire függ a választott ragasztó típusától, maguk a munkadarabok is különbözőek: nem minden ABS teljesen ABS, ezért előfordulhat, hogy nincs általános iránymutatás arról, hogyan is kellene előkészíteni a felületet.

    Ettől függetlenül elmondható, hogy négy nagyobb munkadarab-kategória van…

  • Videó egy alkalmazásmérnökkel, aki elmagyarázza, hogyan készítsük elő a munkadarabot.
webLoaded = "false"

Ettől függetlenül elmondható, hogy négy nagyobb munkadarab-kategória van, de még ezeken belül is különböző kémiai ragasztó-összetételek adódhatnak, amik máshogy ragadnak egymáshoz.

A fémek nagyon magas felületi energiával rendelkeznek, így ha a felület tiszta és száraz, a ragasztónak könnyen be kell nedvesítenie a felületet, de a fémek sem egyformák. Vegyünk alumíniumot a rézhez képest. Az alumínium egy passzivált (inaktív) fém, és meglehetősen inert, míg a réz egy aktív fém, amely folyamatosan korrodálódik, így még a felület előkészítése mellett is figyelembe kell vennünk, hogy idővel romlik-e a korrózió miatt.

Hagyományos anyagok, például az üveg, a fa, a bőr és a beton. Közepes felületi energiájuk van, de mindegyiknek van egy-egy egyedi tényezője, amelyet figyelembe kell venni. Az érdesség jó példája ennek. A másik a természetes bőr, amely a cserzési folyamat miatt olajokat tartalmaz – idővel ezek a ragasztóba juthatnak, és lágyíthatják, illetve bonthatják a kötést. Az üveg hidrolízise miatt a párásodásra figyelni kell az üveg ragasztásakor, hogy később ne okozzon gondot.

A műanyag alkatrészeknek magasabb felületi energiájuk van, mint az akrilból, polikarbonátból, ABS-ből és epoxigyanta kompozitból készült tárgyaknak. Ezek az anyagok valóban egyedülállóak, mert a ragasztás nem csak a felszíni energiáról szól – a ragasztó benedvesítheti a felületet, de a kötés képességét a műanyag kristályosodása és polaritása is befolyásolja. Egy nejlonhoz hasonló anyagnak meglehetősen magas a felületi energiája, de nagyon kristályos és nem túl poláris. Ha megnézzük az adhézió egyes mechanizmusait, sok ragasztó kezdetben kötődhet, de az idő múlásával a ragasztás kudarcot vall, hacsak nem végeztünk szigorú felület-előkészítést.

Az alacsony felületi energiájú műanyagok (LSE-műanyagok) olyan árujellegű műanyagok, mint a polipropilén és a polietilén, valamint olyan, nagyon alacsony felületi energiájú anyagok, mint a fluorozott műanyag és a szilikonok. A poliolefinek és az LSE-műanyagok önmagukban is egyfajta kategóriába tartoznak, mert esetükben primert vagy valamilyen teljes felületmódosítási eljárást kell használni; esetleg olyan speciális ragasztót kell alkalmazni, amelyik úgy van kialakítva, hogy magával a munkadarab polimerjével kapcsolódjon össze.

Mindezek a változók azt mutatják, hogy nincs egyszerű válasz, és általában még mindig tesztelésre és prototípus-készítésre van szükség, hogy megbizonyosodjunk arról, a ragasztó valóban működik-e majd a folyamat során. Jó kiindulás lehet a munkadarabokkal kapcsolatos információk megtekintéséhez a Kötés és összeszerelés témakör a 3M.com oldalain, amely szélesebb körű háttéranyagot biztosít ezzel kapcsolatban.

A második javaslat az, hogy vizsgáljuk meg a keresett ragasztók műszaki adatlapjait, mert ezek megmutatják a tapadásukat a különféle munkadarabhoz. Ezeken az oldalakon általában két dolgot láthatunk: egy számot a terhelés alatti szilárdságról psi vagy megaPascal mértékegységben (árfedési nyírásnál) vagy font/hüvelyk mértékegységben (lefejtésnél), illetve a hibamódot. A kohéziós hiba hibamódja azt jelenti, hogy a felsorolt körülmények között tesztelt ragasztó mindkét munkadarabhoz kötődött, mikor hibásodásig széthúzták: maga a ragasztó vallott kudarcot, nem a kötés. A ragasztó hibája azt jelzi, hogy a ragasztó jött le valamelyik munkadarabról. Ez adhat némi iránymutatást arról, hogy a ragasztó alkalmas lehet-e számunkra, és számon tartsuk-e.

A harmadik lehetőség az, hogy ha van egy konkrét munkadarabja, vagy kérdése egy olyan adalékanyagról, amelyet belevenne a ragasztásba, akkor nyugodtan vegye fel a kapcsolatot a 3M-mel. Műszaki csapatunk megnézi, hogy mi történhet, és elvégez egy technikai igényfelmérést, hogy segítsen rájönni, melyik ragasztóanyag lehet megfelelő az adott időtartamra.

webLoaded = "false"

Melyek a szerkezeti ragasztók leggyakoribb igénybevételi módjai?

  • Szakítás

    Szakítás

    A húzófeszültség merőleges a síkra, és a ragasztókötéssel ellenkező irányú. Az erő egyenlően oszlik el a teljes kötési területen. (A kompressziós igénybevétel ellenkező irányú, ahol a munkadarabokat egymáshoz nyomják, merőlegesen a kötési síkra.)
  • Nyírás

    Nyírás

    A nyírófeszültség olyan húzás a ragasztóanyagon keresztül, amely arra kényszeríti a munkadarabokat, hogy elcsússzanak egymáson. Itt az erő ugyanabban a síkban van, mint a kötés, és eloszlik az egész területen.
  • Hasadás

    Hasadás

    A hasadási feszültség az illesztés egyik szélén koncentrálódik, és olyan feszítőerőt gyakorol a kötésre, amelytől a munkadarabok elválnak. Míg a ragasztott illeszték végére koncentrált feszültség hat, az illeszték másik végén gyakorlatilag nulla a feszültség. A hasadás két merev munkadarab között történik.
  • Hámlás

    Hámlás

    A hámlás is az illeszték egyik szélén is koncentrálódik. A munkadarabok legalább egyike rugalmas, ami még nagyobb koncentrációt eredményez az adott szélen, mint a hasadási feszültség.

webLoaded = "false"

Szerkezeti ragasztók kémiai összetételei

  • Akril ragasztók

    Ezek a kétkomponensű ragasztók nagy szilárdságot és tervezési rugalmasságot biztosítanak.

  • Epoxi ragasztók

    Ezek a ragasztók kiváló tartósságot biztosítanak, és ellenállást a környezeti szélsőségekkel szemben.

    Egykomponensű epoxi

    Kétkomponensű epoxi

  • PUR-ragasztók

    Ezek az egykomponensű termékek kombinálják a forró olvadékragasztók sebességét a nedvességre keményedő termékösszetételek szerkezeti előnyeivel.

  • Uretán ragasztók

    Ezek a termékösszetételek ideálisak az eltérő anyagok közötti erős, rugalmas kötések létrehozásához.

  • Anaerob ragasztók

    Ezek a ragasztók szoros illeszkedést és tömítést biztosítanak a csavarrögzítés, a csőtömítés és a kapcsolódó alkalmazások során.

  • Pillanatragasztók

    Ezek a termékek 5-10 másodperc alatt elérik a kezelési szilárdságot, és rendkívül magas szakítószilárdságot nyújtanak.


Kapcsolatfelvétel
Segítünk Önnek.

Segítségre van szüksége a projektjéhez megfelelő termék megkereséséhez? Forduljon hozzánk, ha a termékekkel vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos, illetve műszaki jellegű tanácsra, esetleg a 3M műszaki szakembereinek közreműködésére van szüksége, vagy hívjon minket a következő számon: +3612707777.

Segítségre van szüksége a projektjéhez megfelelő termék megkereséséhez? Forduljon hozzánk, ha a termékekkel vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos, illetve műszaki jellegű tanácsra, esetleg a 3M műszaki szakembereinek közreműködésére van szüksége, vagy hívjon minket a következő számon: +3612707777.

Kövessen bennünket
tartózkodási hely változtatása
Magyarország - magyar